Mindenki boldogan várja a nyaralás időpontját, tervezgetjük a programokat. Igen ám, de mi lesz a kutyával, ki eteti meg a macskát, ki vigyáz az ékszerteknősre, ki adja be a kanáriknak a vitamint? Ezek a kérdések általában már csak az elutazás előtti utolsó napokon merülnek fel, amikor már alig van idő.
Érdeklődjük meg, hogy a szállásra, ahova utazunk, lehet-e állatot vinni. Már vannak olyan speciális (és állatbarát) szállodák, ahova – esetleg némi felár ellenében – magunkkal vihetjük kedvenceinket. Ha ez nem megoldható, kérjük meg az itthon maradó családtagokat, esetleg egy megbízható szomszédot, hogy távollétünkben etesse meg az állatokat. Az instrukciókat, amelyek az etetésre, itatásra, és a takarításra vonatkoznak, gondosan jegyezzük fel, valamint legyen elegendő élelem, és alom minden napra.
Vannak kifejezetten állatok elszállásolására kifejlesztett panziók is, ahová napdíj fejében elhelyezhetjük kedvenceinket. Mielőtt beadnánk őket, nem árt, ha „terepszemlét” tartunk: győződjünk meg az elhelyezésről, a tartásról, az etetés módjáról. Távollétünket az állatok így is megsínylik, legalább a tartási feltételek legyenek jók. Sokszor előfordul, hogy az állat a panzióban jól van tartva, mégsem hajlandó enni. Búskomorrá válik, csak fekszik, meg se mozdul, apatikus. Ilyenkor tegyünk be egy-két személyes tárgyat, pokrócot, játékot stb. a ketrecbe, amik ugyan nem fogják pótolni a gazda személyes jelenlétét, mégis magukon hordozzák a gazdi szagát, ezáltal – talán – könnyebb lesz az elválás.
A halakat általában naponta egyszer szoktuk megetetni. Az etetés gyakorisága függ a halak darabszámától, korától, az akvárium nagyságától, a szellőztetés mértékétől, stb. A korábban jól táplált halak kellő levegőztetés mellett akár egy hétig is kibírják. Szaküzletekben kapható hálózatról működő önetető, ami az általunk beállított gyakorisággal száraz táppal látja el állatainkat. (Vigyázat!! A túl sok, és el nem fogyasztott táp – pláne a nagy melegben – gyorsan romlik, és sok oxigént von el halainktól. Bomlástermékei mérgezik a vizet!! Tehetünk az akváriumba élő vízibolhát, ami túlél, halaink több napon keresztül lakmározhatnak belőlük.
A kígyókkal különösebb gond nincs, ők a hosszabb koplalást is kibírják. Az énekesmadarak vizét naponta cserélni kell. Ha sokáig állni hagyjuk, beposhad, és a madarak már nem isszák meg. Az önetetők némelyikében könnyen megakad a mag, s bár tele van, madaraink mégsem jutnak eleséghez, és elpusztulnak. Ezért külön tálba is tegyünk ennivalót nekik. A sok fehérjét tartalmazó eleséget (pl.: főtt tojás, stb.) mellőzzük, mert el nem fogyasztott része hamar megromlik, és betegséget okozhat! A kalitkára belülről felakasztott fürtös köles nemcsak jó eleség, hanem unaloműző is. Madaraink szívesen játszanak vele.
A lakásban tartott macskák – de a kintiek is, némi átszoktatással – szívesen járnak alomra elvégezni a dolgukat. Az almot célszerű naponta
cserélni, különben az állatok nem használják többet, inkább máshová ürítenek, ami nem kifejezetten higiénikus. Egyesek inkább visszatartják a vizeletet, ha nem tiszta az alom. Ez később húgyúti problémákhoz vezethet!
A lakásban tartott kutyát napi 2-3-szor le kell vinni, hogy dolgát elvégezhesse. Fontos, hogy a lakásban maradt állatoknak valamilyen szellőzési lehetőséget biztosítsunk, ami nem engedi meg sem illetéktelenek behatolását, sem állataink elszökését. Megoldás, ha a fürdőszoba-, vagy a konyhaablakra szúnyoghálót szerelünk, résnyire (rögzítve, beakasztva!) nyitva hagyjuk, így azt szél sem fogja becsapni. Vigyázzunk, hogy ne legyen huzat!
Egyes állatkereskedések – ha gyakori vendégek vagyunk – el szokták vállalni egyes díszállatok ideiglenes ellátását.
Összeállította: Dr. Sütő András Kisállatgyógyász klinikus szakállatorvos