Hazánkban egyre népszerűbbek a kedvtelésből tartott kisemlősök. Míg korábban a nagyobb számban tartott szíriai aranyhörcsög, és tengerimalac mellett kuriózumként hatott a labor-, vagy csuklyáspatkányok tartása, addig mára gyakorlatilag elfogadottá váltak a korábban nem, vagy csak alig ismert egyéb kisemlősök, mint pl.: a deguk, a csincsillák, a mongol futóegerek, a törpenyulak, és a vadászgörények is.
A kis kedvencek egyre növekvő számával azonban még nem jár együtt a megfelelő állattartási kultúra. Igazából csak mostanában került a figyelem középpontjába ez a csoport. Hogy miért? A nagyvárosok betonrengetegében másfél-kétszobás lakótelepi lakásban élő ember (főleg gyerek) számára nem sok tér marad, hogy a természet egy kis darabját becsempéssze a lakásba. Viszonylag kis helyigényük, egyszerű tartásuk, takarmányozásuk tette lehetővé, hogy egyre kedveltebbekké váltak, és méltán foglalnak el előkelő helyet a társállatok ranglétráján, színesítve azok palettáját.
A vadászgörény (Mustela purporius furo) már több kisállatkereskedés kirakatában látható, és meg is vásárolható, igaz, néha kissé borsos áron. Amikor még apró, nagyban hasonlít egy kismacskához. A későbbiekben azonban hamar megnyúlik a teste, és felveszi a rá jellemző ugráló-hullámzó testmozgást. Általában kétféle színváltozatban kapható: a vadas színű barna, az albínó pedig fehér, piros szemekkel.
A fiatalok kb. 7-10 hónapos korukra válnak ivaréretté, ekkor 420 grammot nyomnak. Általában márciusra már tenyészérettek. A fajra jellemző teljes kifejlett kori testsúly nőstények esetében 800 gramm, a hímek esetében pedig 1500 gramm. Az ivari ciklus kezdete a március hónapra esik. A nőstények különlegessége, hogy addig ivarzanak, amíg meg nem termékenyülnek. Ha a fedezés megtörtént, de nem volt sikeres, úgy ezt követően egy kb. 40-45 napig tartó álvemhesség fog kialakulni, amire a nemi inaktivitás jellemző. A párzást utáni 40-41 napos vemhességet követően általában május-júniusban 1-15 kölyköt ellenek. A kölykök születéskori súlya 6-12 gramm. Ekkor még elég fejletlenek. Mesterséges felnevelésükre a születést követően 1 hét múlva van lehetőség. Az utódok természetes felnevelése a nyári időszakra esik, majd szeptember végétől a hímek heréi a hasüregbe húzódnak vissza. Ilyenkor nemi aktivitásuk jelentősen lecsökken, illetve megszűnik. Vedleni nyár végén kezdenek, ami esetenként az ősz végéig is elhúzódhat. Ha a vedlés nem sikerül megfelelően, akkor az gyengébb szaporaságot eredményezhet. A téli bunda gyönyörű, tömött, dús, és meleg takarót biztosít számukra a téli hidegekkel szemben.
Táplálásukra macskakonzervet, csirkehúst szoktak alkalmazni. Egyesek élő eleséget (egeret, patkányt) kínálnak fel nekik. Először még nem igazán tudnak mit kezdeni a zsákmányállattal. Későbbiekben azonban a zsákmányállat
félelmében haraphat, ami felkelti görényünk aktivitását, és vadászösztönét. A kezdeti bizonytalankodást követően, ha megtalálta a nyakszirten azt a pontot, ami a zsákmány biztos halálához vezet, a mozdulatsor rögzül, és a következő alkalmakkor már keresgélés nélkül is azonnal sikerülni fog.
Tartására egy nagy méretű fém ketrec tökéletesen megfelel. Alomként szénát, vagy pormentes faforgácsot használhatunk. Akármilyen nagy is a ketrec, kedvencünknek mindenképpen szüksége van egy kis mozgásra a ketrecen kívül is. Ha viszont kiengedjük őt otthon a lakásban, mindenképpen maradjunk mellette. Sokszor olyan lehetetlen helyekre képes elbújni, amire nem is gondolnánk. Képes felmászni a nadrágszáron (belül), elbújni a mosógép dobjában (!!), vagy az ágyneműtartóban. Kárt nemigen szokott csinálni a bútorokban, vagy a berendezési tárgyakban, ennek ellenére nem árt őt figyelemmel kísérni.
Gyerekek számára is ajánlható, mert szelíd, és könnyen szelidíthető, csak sokat kell vele foglalkozni, kézbe venni, kézhez szoktatni. A hímek néha kissé agresszívek, haraphatnak, foglalkozás hiányában elvadulhatnak. A nőstények sokkal kedvesebbek, kezesebbek, könnyebben nevelhetők. Egy negatívumuk van: a szaguk. Bár ezt is meg lehet szokni egy idő után, viszont aki érzékeny a szagokra, az ne válasszon vadászgörényt.
Ha nem bírjuk a nőstények szakadatlan párzási kényszerét a kora tavasztól késő nyárig tartó időszakban, akkor vagy célszerű őt befedeztetni, vagy esetleg hormoninjekciót kaphat. Ezt sem lehet azonban túlzásba vinni, mert úgynevezett Cushing betegséget kaphat, ami náluk külső megjelenésében szőrhullással jár, gyógykezelni pedig elég nehézkes. Ilyen sorsra jutnak az ivartalanított nőstények is.
Összességében elmondható, hogy megfelelő tartás, és bánásmód mellett könnyen tartható kedves állatot formálhatunk belőle, aki sok örömet fog szerezni kis gazdájának.